Zöldségek
Honnan származik a shiitake gomba?
A shiitake gomba egy Kínában, Japánban és más ázsiai országokban őshonos gombafaj. A shiitake gomba igazi csodaszerként ismert, hiszen kiváló gombaölő, rákellenes és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Az erejét a lentinan nevű hatóanyagának köszönheti, ami az immunrendszer erősítését és a fertőzések, betegségek leküzdését szolgálja.
Shiitake gomba tápanyagtartalma és antioxidáns tulajdonságai
A gomba része az egészséges táplálkozásnak, hiszen rendkívül alacsony a kalóriatartalma, nem tartalmaz zsírt, viszont tápanyagokban gazdag. Kiváló forrása az A-, B-, B12-, C- és D-vitaminoknak, valamint teli van olyan ásványi anyagokkal is, mint a vas, a kálium, a kalcium, a magnézium, a mangán, a vas, a réz, a cink, a szelén. A gomba kiváló forrása a diétás rostnak és a fehérjének, több aminosav van benne, mint a húsban.
Csökkenti a koleszterinszintet
Egy tanulmány szerint az eritadenin nevű aminosav, ami jelen van a shittake gombában, képes csökkenteni a koleszterinszintet.
Rák
A lentinanról, a gombából kivont béta-glükánról kimutatták, hogy stimulálják az immunrendszert, aktiválják a specifikus sejteket és proteineket, melyek így megtámadják a rákos sejteket. A lentinan a test védekezési rendszerét, a limfokin-indukált ölősejteket és a természetes ölősejteket aktiválja. A kemoterápiához adott lentinan képes meghosszabbítani az egyén életét egy előrehaladott vastagbél- vagy gyomorrák esetében.
Zöldségek
Miért együnk spenótot?
Sokak számára a spenót egyet jelent az iskolai menzán kapott halványzöld, íztelen löttyel, emiatt kevesen szeretik. Pedig a spenót nemcsak igen egészséges, de sokféleképpen el is készíthető.
A májusi piacok egyik főszereplője a harsogóan zöld levelű spenót, amely egy meglepően sokféleképpen és kreatívan elkészíthető zöldség, mely ráadásul nagyon egészséges, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a télen kimerült
A spenót jól emészthető, alacsony kalóriatartalmú, ezért fogyókúrázóknak, diétázóknak is nagyszerű eledel lehet.
Vitaminokban, antioxidánsokban, különösen a K-, az A-, B2-, B6-, E- és C-vitaminokban, valamint mangánban, folsavban, vasban és magnéziumban gazdag, tartalmaz még kalciumot, káliumot, rezet, foszfort, cinket. Kiváló élelmi rost és Omega3 zsírsav-forrás, jó bélflóra erősítő, vérképző. Gyakorlatilag az egyetlen természetes folsav- és vasforrás!
Ezen kívül rendkívül sok hasznos fitonutriens található benne, melyek többek között a szemünk egészségéért felelősek, de gyulladáscsökkentő, csonterősítő és daganatellenes hatásaik is vannak, valamint az immunrendszert is erősítik.
Zöldségek
Hol található az inulin és mi az?
Forrásai a csicsóka, fokhagyma, banán, articsóka. Folyékony növényi étkezési rost, tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, védi és helyreállítja a bélflóra optimális állapotát. Összetett szénhidrátvegyület, a prebiotikumok egy fajtája, ami annyit jelent, hogy növeli az élő kultúra aktivitását és segít megelőzni a kártékony baktériumok elszaporodását az emésztő rendszerben. Vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad (sem az emberi szájban, sem az emésztőszervekben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni), így magához vonzza a hasznos baktériumokat (probiotikumokat) táplálkozásra.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek ellenállnak az emésztőenzimeknek, ezáltal változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. Fokozzák a probiotikumok szaporodását, és ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadását a bélben. Elősegítik egyes ásványi anyagok felszívódását.
Természetes cukorpótló, nem növeli a vércukorszintet és lebontásához nem szükséges inzulin
• szabályozza a cukor anyagcseréjét
• segíti a zsírok lebontását és az ásványi anyagok hatékonyabb felszívódását
• szerepet játszhat a vastagbélrák megelőzésében
• előnyösen befolyásolja a bél PH-értékét
• jótékony hatású lehet hüvelygyulladás, candida, mellrák, élelmiszer-allergia, és a szív- és érrendszeri betegségek esetén
Kiknek ajánlott az inulin fogyasztása:
- cukorbetegeknek, diétázóknak, fogyókúrázóknak
• aktív sportolóknak
• magas koleszterinszint esetén
• gyomor és bélproblémák esetén (Crohn betegség)
• szív- és érrendszeri betegség esetén
Zöldségek
Panax ginseng – honnan ered?
A kínaiak embergyökérnek hívják
A ginzeng gyökeret évszázadok óta használják a Távol-Keleten. Az ázsiai ginzeng az Araliaceae család tagja, mely magában foglalja még az amerikai ginzenget és a szibériai ginzenget. Már több mint 400 éve termesztik. A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő. Ernyős virágzatú.
Mi van a ginsengben?
A növény értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek a következők: szaponinok, olajok, fitoszterol, szénhidrát, aminosav, vitaminok és peptidek.
Mire jó a ginseng?
A sokoldalú ginzeng egyre inkább elismert gyógynövény. A hatásért felelős vegyületek, a ginzenozidok a stressz által okozott tüneteket szüntetik meg, és növelik a szellemi, fizikai teljesítőképességet. A ginzeng alkalmazható a munkateljesítmény fokozására, a koncentráló képesség növelésére, betegség utáni lábadozásokban, fáradtság, kimerültség esetén.
Egyéb összetevők a panaxanok, melyek a vércukorszintet csökkentik, és a poliszacharidok, melyek immunerősítő hatásúak. Egyes tanulmányok szerint a ginzeng egyes frakciói antioxidáns hatással rendelkeznek, és jelentős szerepet játszhatnak az érelmeszesedés, a máj és a szembetegségek kialakulásának megelőzésében.
A szakértők egyértelműen elismerik a ginzeng általános szervezeterősítő hatását. A ginzeng olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek serkentik a vírusok és baktériumok elpusztítása hivatott speciális immunsejtek termelődését. A gyökérből készült kozmetikumok kiváló bőrápoló hatásúak.
A táplálék kiegészítőkben a többi összetevőre nézve adaptogén hatású, azaz mint egy karmester, gondoskodik arról, hogy minden „hangszer” (összetevő) optimálisan szívódjon fel.
Zöldségek
Tudnivalók a brokkoliról:
A zöldségek királynője. Tartalmaz A-, C-, E-vitamint, vasat, folsavat, káliumot, rostot és fehérjét. Kiemelkedő a benne lévő pantoténsav, B1- és B2 vitamin. Óriási klorofil forrás.
Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami állatkísérletekben már bizonyított. Ez az ún. kemopreventív molekula segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalálnak nevezett jelenséget.
Eddig a végbél-, hólyag, a prosztatarák, egyes – főként női – daganatok és az áttétképződés megelőzésében játszott szerepét vizsgálták. A férfiaknak jó szívvel tanácsolható, hogy hetente legalább egyszer egyenek karfiolt vagy brokkolit. A nőknek nem kevésbé!
Mire jó a brokkoli?
Hozzájárul a kettes típusú cukorbetegség kezeléséhez: A brokkoli és más keresztes virágú zöldségek úgynevezett szulforafán vegyületet tartalmaznak, amely egy friss kutatás szerint segíthet a kettes típusú diabétesz kezelésében.
Jót tesz a szívnek: Több kutatás is bizonyította, hogy a brokkoli szíverősítő hatású. Ez részben azért is van, mert a rosttartalmú ételek általánosságban is védenek a szívbetegségek ellen. Ez főként annak köszönhető, hogy csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet is. A Healthline azt is hozzáteszi, hogy a brokkoli antioxidánsai segítenek megelőzni a szívinfarktusokat.
Épen tartja a csontokat: A brokkoli olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a csontok egészségéhez. Ilyen a K-vitamin, a kalcium és a foszfor is. Előzetes kutatások azt állapították meg, hogy a zöldség antioxidáns-tartalma védhet a kopásos ízületi gyulladás ellen is.
Zöldségek
Honnan származik az articsóka?
A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték.
Mire jó az articsóka?
Lágy segítség a gyomornak és májnak
Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. Serkenti a máj epetermelését, segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását, így az articsóka-kivonat javallott krónikus epehólyag-gyulladásra, és az epehólyag rendszertelen összehúzódásának kezelésére.
Mivel az epének a zsíremésztésben van szerepe, ezért csökkenti a vérben lévő zsírsavak szintjét, vagyis a vér koleszterin– és trigliceridszintjét. Az articsóka antioxidáns-tartalma magas, kiválóan segíti a májat a méregtelenítés folyamatában. A cinarin májvédő funkciója régóta ismert, segíti a méreganyagoktól sérült májsejtek regenerálódását, és csökkenti a felfúvódást.
Cukorbetegeknek is hasznos
Az articsóka másik jelentős hatóanyaga az inulin, ami olyan vízben oldódó, nagyméretű növényi rost, melyet az emberi szervezet nem képes megemészteni. Ezáltal a bélben sértetlen marad, s tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, illetve gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, és segíti az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzését. A zsírok lebontásában és az ásványi anyagok hatékony felszívódásában is szerepe van az inulinnak.
Legutóbbi hozzászólások