Az áfonya mind a mai napig ínyencségnek számít, pedig nem kell hozzá erdőjáróvá és hegymászóvá válnunk, hiszen kerti változata is van. Mégis keveset fogyasztunk áfonyából

Miért jó az áfonya?

Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: A kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonoidok és származékaik. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést. Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. Ebben segít a lutein és mirtillin

Mivel a fekete áfonyában található antiocianidinek javítják a hajszálerekben és általában az erekben a vérkeringést, a gyümölcs kivonata jó lehet azoknak, akiknek végtagjaikban rossz a vérkeringés. Jó hatása miatt a visszér és az aranyér kezelésére is alkalmazzák.

Az áfonyabogyó tartalmaz még katekineket, növényi rostokat adó pektint, gyümöcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A-, B1- C- és D-vitaminok, pantoténsav és nikotinamid vannak bőségesen. A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer– és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére, az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet.

A kutatók szerint az áfonya antioxidáns védelme a szervezet vércukor-szabályozó rendszerére is kedvező hatással van, és a gyümölcs rendszeres fogyasztása védi az emésztőrendszert (elsősorban a vastagbelet) a rák kialakulásának kockázatától.

Az egyes vizsgálatokban résztvevő különböző korú férfiak és nők körében a rendszeres áfonyafogyasztás bizonyítottan csökkentette a szisztolés és diasztolés vérnyomás értékét.